2012. június 29., péntek

19.Reggeli


- Miért rohant el így? Ugye nem miatta sírtál? Veszekedtetek?
- Dehogy, soha sem veszekszünk-lepődött meg Molly.
- Mégis mi történt, mondd már!
- Tudod, az eredményhirdetés után együtt mentünk el.
Egy erdőnél voltunk, pont olyan volt, mint álmomban.
- Abban, amelyikben Tommy meghal? – idézte fel a lány Molly folyton visszatérő rémálmát.
- Igen, és én ezt el is akartam mondani neki. Mikor elkezdtem volna mesélni erről az egészről, egy fekete ruhás ember már fegyvert tartott ránk.
- Úristen! Jesszusom!- Nia el sem hitte, hogy mit hall barátnőjétől.
- Úgy ám! Tommy olyan bátor volt... olyan édes volt.
A fegyver nálam landolt és Tommy jó erősen megfogta a férfit, és azt mondta, hogy árulja el, hogy ki ő és kitől kapta a megbízást, különben a barátnője lelövi. Olyan aranyos volt.
- Ohh a barátnője… És mi volt ezután?
- Elvitt minket Jenny G. Low-hoz.
- Tudnom kellene, hogy ki ő?- húzta fel szemöldökét Nia.
- Én még általános iskolából ismerem, egyébként Tommy egyik ügyfele lett volna, csak rámászott. Tommy elküldte és úgy tűnik, hogy nem tudja túl tenni magát rajta.
- Ez a csaj totál kattant. Legalább behúztál neki egyet?
- Nem volt otthon, de ezt akkor sem ússza meg!
-A lakásától egyből ide jöttetek? – kérdezősködött Nia.
- Ide ám, és nézd, mit kaptam - mutatott büszkén Molly a rajzra.
- Ezt ő rajzolta volna? Ez Tommy munkája?- lepődött meg Nia.
- Ugye milyen ügyes? Nekem nagyon tetszik.
- Nem rossz.
- Nem rossz?- hördült fel Molly. Valószínűleg nagyobb lelkesedésre számított.
- Elég jó.
- Elég jó? Szerintem tökéletes
- Ha te mondod... de te elfogult vagy mindennel kapcsolatban, ami összefüggésben van Tommyval,ami nem baj egyébként. Szép dolog a szerelem.
- Nia!
- Ne nyafogj! Inkább feküdj le!
- Igazad van, nem ártana szundítani egy kicsit. Holnap folytatódik a válogató.
- Mi lesz a téma?
- Mai slágerek. Lady GaGa Edge Of Glory-jára gondoltam.
- Akkor most aludj, és ha kipihented magad, kezdd a gyakorlást!
Molly délután négyig aludt.
Szerencsére most semmi nem zavarta pihenésben, a rossz álmok messziről elkerülték.
A gyakorlást csak öt után kezdte meg, miután a szombati válogató részleteit megbeszélték Nia-val, aki minden apró részletre kíváncsi volt.
Kilenckor hullafáradtan ült be egy kád meleg vízbe a lány, majd lefeküdt.
Az éjszaka azonban nem telt felhőtlenül.
Megint egy különös álomkép szövődött Molly fejében.
Egy női lábat látott. Csillogó, pink cipót, fekete masnival. Természetellenes formában, élettelenül lógott a láb, mintha egy báb végtagja lenne. Semmi tartása nem volt.
Molly felriadt. Hétfő reggel volt, kilenc óra.
Nia már elkészült a reggelivel. A rántották még gőzölögtek a sötétkék szegélyű tányérokon. A friss kenyér és tea, illetve a narancslé sem maradhatott el. Az asztal közepén egy üvegtálban enyhén kapros öntet képzett hidat a salátalevelek, paprikakarikák és paradicsomszeletek között.
- Molly! Megint rémálmod volt? Nagyon sokat forgolódtál.
- Nekem már sosem lesz nyugtom. - kapta a választ Nia – Most egy szivacs lábat láttam.
- Szivacs lábat?
- Nem volt tartása-kortyolt a teába Molly.
- Kitörte a bokáját?
- Nem tudom, de nem volt szép látvány, az biztos.
- Hát gondoltam. Ne is foglalkozz vele, ez csak egy buta álom volt.
- De az előző valóra vált…- rebegte Molly fogmosás közben.
- Ez meg nem fog! Inkább kóstold meg a salátát!
- Nagyon finom. Milyen kis serény vagy. Mire felébredek már vár is a terülj-terülj asztalkám. A saláta mennyisége enyhe célzás a vonalaim terebélyesedésére?
- Dehogy! Csak vendégünk lesz.
- Ki? – érdeklődött Molly miközben próbálta összeszedni magát: felvett egy sötétkék ruhát és felűzte a haját.
- Nem mondom meg. Majd meglátod. Ne legyél mindig olyan kíváncsi!
Mollynak nem kellett sokáig várnia. Kopogtatás hallatszott. A lány az ajtóhoz ment és kinyitotta azt. Lina volt az és Tommy.
Molly megpuszilta a lányt, aki nagyon csinos volt. Szürke szettjét egy viszonylag hosszabb, piros szövet kabát alá rejtette.
Lina elindult Nia felé, amíg ők üdvözölték egymást, Tommy és Molly megpuszilták egymást.
Ahogy lágyan egymáshoz hajoltak, megérezték egymás parfümét.
Molly körül nőies citrus-felhő volt felfedezhető, Tommy illata pedig éppen olyan volt, mint maga a fiú: férfias, de nem hivalkodó. Nem is öntött magára egy parfümériát. Ahogy megölelte, Molly biztonságban érezte magát.
Molly az asztalhoz tessékelte szíve kuglófjának egyetlen mazsolaszemét, aki megdicsérte a hosszú, sötétkék ruhát.
A jó hangulatban eltöltött reggeli nyomatékot adott arról, hogy Lina tényleg nagyon kedves és közvetlen. A lány szemmel láthatólag nem ellenezné, ha Molly és Tommy egymásra találna, ez az első pillanattól fogva egyértelmű volt. Még meglepetést is hozott a lánynak: egy csillogó hajdíszt.
Tizenegy felé mentek el a testvérek.
Molly a nap további részében igyekezett minél jobban előadni a dalt. Elsőre az ember nem gondolná azt, hogy a Lady dala nehéz, de azért semmiképp sem könnyű hibátlanul elénekelni.
Nem könnyű, de egyértelműen nem lehetetlen.
Este hatra Molly ismét a Luxury Palace-ban találta magát.