Tommy autója pontosan a megbeszélt
időpontban gördült Mollyék háza elé.
Hármat dudált, mire a lány kijött a
házból és kedvese karjaiba vetette magát:
- Hiányoztál.
- Te is nekem. Indulhatunk?- nézett
kérdőn Tommy.
- Hogyne. Most nincs is olyan hideg. -
mosolygott Molly.
Tommy szándékosan nem kezdte már a
kocsiban elmagyarázni a történteket és aggodalmait, úgy gondolta, hogy ebéd
közben ideálisabb az alkalom, így a téli táj bámulása közben régi történeteket
meséltek gyerekkorukról.
Az étterem tágas, bézsszínű építmény
volt, óriási ablakokkal és hatalmas üvegajtókkal, így belépve a fények
játékának kereszttüzébe kerültek az ott lakmározni vágyó vendégek.
Mollyék a terem közepén álló
asztalhoz ültek le, és rögtön a kezükbe vették a vékonynak korántsem mondható
étlapot.
A választékot elnézve nem csoda, hogy
nem volt könnyű a választás.
Csak előételből akkora kínálat volt,
mint amekkora máshol az összes étel listája együttesen.
Többek között ez a változatosság is
vonzotta a vendégeket az új létesítménybe, no meg persze az előnyös kialakítás:
a belvárosban is nagy feltűnést kelt egy elegáns, ugyanakkor modern és
fiatalos.
Az élénk hússzínű falakon
szürrealista festmények díszelegtek,a bútorok pedig ezüstös fényű,rendhagyó
darabok voltak.
Tommy és Molly éppen a rendelésüket
adták le a pincérlánynak, amikor hatalmas csattanást hallottak.
Tommy az ablak felé nézett, és jól
látta, hogy két autó karambolozott. Egy szürke illetve egy tűzpiros autó futott
egymásba.
Először mindenki megijedt a
csattanást hallva, néhányan le is dermedtek, aztán kirohantak az étterem elé,
megnézni, hogy mi lehet a helyzet odakint.
Így tett Molly és Tommy is: a
tömeggel együtt ők is kitódultak az ajtón.
- Az a szürke autó…- csak ennyit
tudott Molly kimondani, Tommy azonnal felkiáltott:
- Lina!
Lina Walsh az út közepén térdelt,
halványsárga öltözetét vér borította, a kabátja nem volt rajta. A karjaiban
pedig a szinte önmagáról már nem is tudó, eszméletvesztés határán lévő Melissa
Vega feküdt.
Tommy rögtön odarohant és idegesen
kérdezte testvérét, hogy mi történt, aki először nem is felelt a kérdésre,
miután öccse megismételte azt, halkan azt mondta: „Nem akartam, hogy ez
legyen”.
Tommy semmit sem értett:
- Lina, ne idegesíts, kérlek, mondd
már el, hogy még is mi a helyzet! Hívott valaki mentőt? – kérdezte.
- Én már hívtam őket!- mondta egy
ötven körüli, mély hangú, telt nő.
- Lina! Mondj már valamit!- próbálta
szóra bírni a fiú a nővérét.
-Ő a hibás, ő tehet mindenről!
–fakadt ki Lina.
- Miről beszélsz?
- Visszajött. Visszajött, hogy
tönkretegyen. Most meghal. Meghal és én leszek a tettes. Én csak jót akartam
neked. Nem akartam bántani. - Lina sírva fakadt. Látszott rajta, hogy zavaros
az elméje és egyáltalán nem volt egyértelmű még ekkor sem, hogy mi történt.
- Tommy! Hazudtál nekem. Molly Starfish-sel
vagy. Most is vele vagy. - hörögte Melissa.
Tommy Walsh minden idegszála azt
kívánta, hogy Molly ebből semmit ne haljon meg, de az esze azt súgta, hogy a
lány hallótávon belül van.
Lehajtotta a fejét, felhúzta a
szemöldökét, de nem tudott a barátnőjére nézni.
Pontosan tudta, hogy Molly
magyarázatot fog kérni és nyilván rájött arra is, hogy le lett tagadva a
kapcsolatuk az egyre lassabban lélegző Melissa előtt.
A fiúnak fogalma sem volt, hogy mit
fog mondani, ha Molly rákérdez erre az egészre.
Tommy odahajolt a már hullának tűnő
sebesülthez és döbbenten tapasztalta, hogy az már nem is vesz levegőt.
Ebben a pillanatban szirénahang hallatszott, mely egyre közelebbivé vált.
A mentőautó megérkezett. Az orvos arról kérdezősködött, hogy mi történt, de csak annyit tudhatott meg, hogy a két kocsi egymásba ment, hiszen Melissa eszméletlen, Lina pedig sokkos állapotban volt.
Az orvos elrendelte mindkettőjük azonnali kórházba szállítását.
Ebben a pillanatban szirénahang hallatszott, mely egyre közelebbivé vált.
A mentőautó megérkezett. Az orvos arról kérdezősködött, hogy mi történt, de csak annyit tudhatott meg, hogy a két kocsi egymásba ment, hiszen Melissa eszméletlen, Lina pedig sokkos állapotban volt.
Az orvos elrendelte mindkettőjük azonnali kórházba szállítását.
Tommy odament Mollyhoz és azt mondta:
- Nem tudom, mi történhetett, de be
kell mennem a kórházba. Ne haragudj! Amint tudok valamit, felhívlak! Mindent
elmagyarázok.
Molly Starfish értetlenül állt az
események hatása alatt. Semmit sem értett. Rengeteg kérdés kavargott a fejében
és egyikre sem tudott választ adni senki sem.
Hogyan került ide Lina? Ki ez a nő,
aki róla kérdezgette Tommyt? Tommy miatta vagy a nővére miatt aggódik igazán? Egyáltalán
hogyan történt a karambol? Szerencsétlen baleset? Lina bosszút akart állni ezen
a nőn? Vagy a nő akart ártani Linának? Ő lyukasztotta volna ki korábban Lina
kerekeit is? Jenny G.Low küldhette?
Lináról nem tudta elképzelni, hogy
szándékosan kárt akarjon okozni másnak.
Molly zaklatottan indul haza, az
ebédtől teljesen elment a kedve.
Nia nem volt otthon. A ház üressége
még inkább gondolkodásra késztette a teljesen összezavarodott lányt.
Három órával később megszólalt a
telefonja, a kijelzőjén Tommy nevével.
Mollyt különös, rossz érzés fogta el.
Úgy érezte, a barátja nem őszinte hozzá, valami olyant rejtegethet, amit neki
is tudnia kellene. A következő gondolata már az volt, hogy a saját maga hibája
az egész, mert azt hitte, hogy Tommy Walsh tökéletes. Tökéletes pedig ugye nem
létezik. A tökéletes egy olyan eszmény, ami szubjektivitáson alapul.
Ha a másik egyetlen olyan tette, ami
számunkra pozitív, mások viszont ugyanezt negatívumként élik meg, akkor a
megítélés máris kettős, és ha számunkra tökéletes csak a tett vagy az
elgondolás, akkor maga a személy sem lesz tökéletes annak a szemében, aki
negatívumot köthet az adott személyhez.
Molly Starfish most először életében,
úgy érezte, hogy sebezhetővé vált azáltal, hogy érzelmileg kitárulkozott.
Időközben Tomym már harmadszorra
hívta. Molly végül felvette a kagylót, és beleegyezett, hogy Tommy még aznap
átmenjen hozzá a történteket átbeszélni. Négy óra után valamivel meg is
érkezett Tommy.
Még mindig nem tudta, hogyan is
mondja el, hogy Melissa ki és miért tagadta le őt,de tudta,hogy jó nem sülhet
ki belőle,ha elhallgatja,vagy hazugsággal áll elő.
-A barátnőd volt, igaz? –Molly a
fiúra vetette szúrós tekintetét.
- Igen. - sóhajtott. Úgy érezte, hogy
nincs mit hozzáfűznie.
- Letagadtál előtte. - Molly
hangjában száraz megvetés érződött.
- Igen. Nem. - Tommy ezen
kijelentésének hatására Molly kérdőn nézett –Molly! Engedd,hogy elmeséljem!
- Hát kezdd el!
- Az a lány Melissa, ő tűnt el szó
nélkül. Most felbukkant.
- Veled akar lenni, ugye?- vágott
közbe a lány.
- Igen. - hangzott a válasz, melyre
Molly azonnal reagált:
- Ezért tagadtál le? Vele akarsz
lenni?
- Ugyan! Azt mondtam, hogy nincs
senkim, mert féltem, hogy ő is rád támad, mint Jenny. Egyáltalán nem akarok
vele lenni. Ma reggel volt nálunk és konkrétan elzavartuk. –felelte Tommy.
- Akkor mit keresett az étteremnél?
- Először is, mikor elmentem hozzád, ő
visszament hozzánk. Engem keresett, de csak Lina volt otthon. Üvöltözött vele,
hogy rájött, hogy lehazudtalak, és meg fogja akadályozni, hogy veled legyek, és
újból együtt leszünk. Lina észbe kapott, hogy téged már könnyen meg lehet
találni, hiszen már elég híres vagy.
- Ez azért túlzás. - vágott ismét
közbe Molly.
- Nem az. Gondolj bele: ismer engem. Tudja,
hogy mik a kedvenc helyeim. Mi van, ha lemegy a sarki pékségbe és megkérdezi az
eladót, hogy mostanában jártam-e ott. Aztán kérdezget rólad és szépen megtud
rólad bármit. Akár a címedet is. Nem olyan bonyolult dolog ez.
Az emberek akkor is pletykálnak, és
nem gondolnak bele, hogy kinek mit lehet, és mit nem lehet elmondani. Szóval
Lina elindult hozzád. Senki nem nyitott ajtót. - mondta Tommy.
- Nia nincs itthon reggel óta.
- Lina el akart jönni az étterembe, hogy
beszámoljon a történtekről. Tudta, hogy Melissa nem igazán beszámítható, és
félt, hogy előbb ránk talál, minthogy ő beszélni tudna velem.
- Csakhogy Melissa követte. -
állapította meg Molly.
- Pontosan. Aztán belehajtott a testvérembe.
- Most hogy vannak?
- Lina már nincs sokkos állapotban, de
nagyon megviselte ez a nap. Azt hitte, hogy Melissa meghal és őt okolják majd.
- válaszolt Tommy.
- És az a nő hogy van? –érdeklődött
Molly Melissa állapotáról.
- Operálják.
- És hogyhogy nem vagy ott?
- Ő is egy ember, nyilván nem kívánom
a halálát, de nem fogom sajnálni a történtek után. Nekem már nem jelent semmit.
Lina miatt mentem be a kórházba.–vallotta meg Tommy.
- Egyáltalán nem érdekel? –aggályoskodott
Molly.
Tommy megfogta a kezét és azt mondta:
- Be sem engedtem volna szívem
szerint. Csak kíváncsi voltam, hogy mi az oka annak, hogy szó nélkül lelépett.
- Elmondta?
- Igen. Meg akart gazdagodni.
- Az sikerült neki-nevetett Molly -
Összetörte a tűzpiros luxuskocsiját gondolkodás nélkül.
- Látod, hogy oda van értem. - Tommy
érezte, hogy Molly megenyhült, így megengedte magának a viccelődést. - De engem
nem érdekel. Ő a múlt, te pedig a jelen és a jövő. Feltéve, ha nem üldözöl el
magadtól a féltékenykedéseddel.
A fiatal pár egymásra nézett és
együtt nevettek az eseten.
- Rendeltem pizzát, ha már úgyis
elrohantál az ebédünkről. - tolta barátja orra elé a dobozt Molly.
- Hihetetlen vagy.
- Ugye? Még olcsóbb is ez a megoldás.
- mosolygott Molly.
Tommy odament a lányhoz és
megcsókolta.
- Szóval ennyire féltetted a
pénztárcád?- poénkodott a vörös hajú lány.
- Nem azt féltettem, te butus! Attól
féltem, hogy olyanokra gondolsz, amik nekem eszembe sem jutottak. –vigyorgott
Tommy.
- Eszedbe sem jutottak? Csak
gondoltál rájuk, miközben arra gondoltál, hogy én gondolok-e olyasmikre. -
akadékoskodott Molly
- Tudod, hogyan értem.
- Tudom. És gondoltam is, de most már
nem. Már tudom, hogy mi történt. Szerintem felejtsük is el!
- Molly, van itt még valami. Jennyről
nem szabadna megfeledkezni. –mondta határozottan Tommy.
- Igen, tényleg nagyon elkerülte a
figyelmünket mostanában. Mit gondolsz, mit tehetünk?
- Elmegyek hozzá.
- És mit mondasz neki? Megkérdezed, hogy
miért akart megölni? – kérdezte iróniával tele Molly.
- Talán ezt is megkérdezhetném, de
nem tudom. Majd ahogy a helyzet hozza. Lehet, hogy a rendőrséget is be kellene
vonni. Elvileg még is csak gyilkossági kísérlet volt…
- Drágám, ezt olyan rossz hallani is.
- bújt Molly a barátjához.
- Kimondani, sőt belegondolni is. Olyan,
mint a filmeken… az ember azt hinné, ilyen nem történhet meg vele.
- Hát igen… én sem úgy szoktam
felkelni az ágyból, hogy „Vajon ma hányan akarnak megölni?”.Pedig már ketten is
tervezgették.
- Gondolod, hogy Melissa is? – nézett
kérdőn Tommy Walsh.
- Akár. –szólt a határozott válasz.
- Elvégre a nővérem kocsijába is
belehajtott. Nem hiszem, hogy az véletlen lett volna.
- Ilyen veszélyes lányok tetszettek
neked? – incselkedett Molly.
- Ugyan! Akkor még nem volt ilyen
gonosz. Vagy nem vettem észre. Nem tudom, de nem is érdekel már. Volt egy
esélye, amit eljátszott, több nem lesz neki. Soha.
- Pedig nagyon csinos lány.
- Az nem elég. Te is tudod. –jelentette
ki Tommy.
- Lássuk csak, tudom?
- Tudod. Tudnod kell. Tudnod kellene,
hogy senki sem számít rajtad kívül. - Tommy odalépett a lányhoz és megölelte, aki
rá nézett és azt mondta:
- Annyira szeretlek!
