29.Kételyek viharában

Tommy autója pontosan a megbeszélt időpontban gördült Mollyék háza elé.

Hármat dudált, mire a lány kijött a házból és kedvese karjaiba vetette magát:

- Hiányoztál.

- Te is nekem. Indulhatunk?- nézett kérdőn Tommy.

- Hogyne. Most nincs is olyan hideg. - mosolygott Molly.

Tommy szándékosan nem kezdte már a kocsiban elmagyarázni a történteket és aggodalmait, úgy gondolta, hogy ebéd közben ideálisabb az alkalom, így a téli táj bámulása közben régi történeteket meséltek gyerekkorukról.

Az étterem tágas, bézsszínű építmény volt, óriási ablakokkal és hatalmas üvegajtókkal, így belépve a fények játékának kereszttüzébe kerültek az ott lakmározni vágyó vendégek.

Mollyék a terem közepén álló asztalhoz ültek le, és rögtön a kezükbe vették a vékonynak korántsem mondható étlapot.

A választékot elnézve nem csoda, hogy nem volt könnyű a választás.

Csak előételből akkora kínálat volt, mint amekkora máshol az összes étel listája együttesen.

Többek között ez a változatosság is vonzotta a vendégeket az új létesítménybe, no meg persze az előnyös kialakítás: a belvárosban is nagy feltűnést kelt egy elegáns, ugyanakkor modern és fiatalos.

Az élénk hússzínű falakon szürrealista festmények díszelegtek,a bútorok pedig ezüstös fényű,rendhagyó darabok voltak.

Tommy és Molly éppen a rendelésüket adták le a pincérlánynak, amikor hatalmas csattanást hallottak.

Tommy az ablak felé nézett, és jól látta, hogy két autó karambolozott. Egy szürke illetve egy tűzpiros autó futott egymásba.

Először mindenki megijedt a csattanást hallva, néhányan le is dermedtek, aztán kirohantak az étterem elé, megnézni, hogy mi lehet a helyzet odakint.

Így tett Molly és Tommy is: a tömeggel együtt ők is kitódultak az ajtón.

- Az a szürke autó…- csak ennyit tudott Molly kimondani, Tommy azonnal felkiáltott:

- Lina!

Lina Walsh az út közepén térdelt, halványsárga öltözetét vér borította, a kabátja nem volt rajta. A karjaiban pedig a szinte önmagáról már nem is tudó, eszméletvesztés határán lévő Melissa Vega feküdt.

Tommy rögtön odarohant és idegesen kérdezte testvérét, hogy mi történt, aki először nem is felelt a kérdésre, miután öccse megismételte azt, halkan azt mondta: „Nem akartam, hogy ez legyen”.

Tommy semmit sem értett:

- Lina, ne idegesíts, kérlek, mondd már el, hogy még is mi a helyzet! Hívott valaki mentőt? – kérdezte.

- Én már hívtam őket!- mondta egy ötven körüli, mély hangú, telt nő.

- Lina! Mondj már valamit!- próbálta szóra bírni a fiú a nővérét.

-Ő a hibás, ő tehet mindenről! –fakadt ki Lina.

- Miről beszélsz?

- Visszajött. Visszajött, hogy tönkretegyen. Most meghal. Meghal és én leszek a tettes. Én csak jót akartam neked. Nem akartam bántani. - Lina sírva fakadt. Látszott rajta, hogy zavaros az elméje és egyáltalán nem volt egyértelmű még ekkor sem, hogy mi történt.

- Tommy! Hazudtál nekem. Molly Starfish-sel vagy. Most is vele vagy. - hörögte Melissa.

Tommy Walsh minden idegszála azt kívánta, hogy Molly ebből semmit ne haljon meg, de az esze azt súgta, hogy a lány hallótávon belül van.

Lehajtotta a fejét, felhúzta a szemöldökét, de nem tudott a barátnőjére nézni.

Pontosan tudta, hogy Molly magyarázatot fog kérni és nyilván rájött arra is, hogy le lett tagadva a kapcsolatuk az egyre lassabban lélegző Melissa előtt.

A fiúnak fogalma sem volt, hogy mit fog mondani, ha Molly rákérdez erre az egészre.

Tommy odahajolt a már hullának tűnő sebesülthez és döbbenten tapasztalta, hogy az már nem is vesz levegőt. 
Ebben a pillanatban szirénahang hallatszott, mely egyre közelebbivé vált.
 A mentőautó megérkezett. Az orvos arról kérdezősködött, hogy mi történt, de csak annyit tudhatott meg, hogy a két kocsi egymásba ment, hiszen Melissa eszméletlen, Lina pedig sokkos állapotban volt. 
Az orvos elrendelte mindkettőjük azonnali kórházba szállítását.

Tommy odament Mollyhoz és azt mondta:

- Nem tudom, mi történhetett, de be kell mennem a kórházba. Ne haragudj! Amint tudok valamit, felhívlak! Mindent elmagyarázok.

Molly Starfish értetlenül állt az események hatása alatt. Semmit sem értett. Rengeteg kérdés kavargott a fejében és egyikre sem tudott választ adni senki sem.

Hogyan került ide Lina? Ki ez a nő, aki róla kérdezgette Tommyt? Tommy miatta vagy a nővére miatt aggódik igazán? Egyáltalán hogyan történt a karambol? Szerencsétlen baleset? Lina bosszút akart állni ezen a nőn? Vagy a nő akart ártani Linának? Ő lyukasztotta volna ki korábban Lina kerekeit is? Jenny G.Low küldhette?

Lináról nem tudta elképzelni, hogy szándékosan kárt akarjon okozni másnak.

Molly zaklatottan indul haza, az ebédtől teljesen elment a kedve.

Nia nem volt otthon. A ház üressége még inkább gondolkodásra késztette a teljesen összezavarodott lányt.

Három órával később megszólalt a telefonja, a kijelzőjén Tommy nevével.

Mollyt különös, rossz érzés fogta el. Úgy érezte, a barátja nem őszinte hozzá, valami olyant rejtegethet, amit neki is tudnia kellene. A következő gondolata már az volt, hogy a saját maga hibája az egész, mert azt hitte, hogy Tommy Walsh tökéletes. Tökéletes pedig ugye nem létezik. A tökéletes egy olyan eszmény, ami szubjektivitáson alapul.

Ha a másik egyetlen olyan tette, ami számunkra pozitív, mások viszont ugyanezt negatívumként élik meg, akkor a megítélés máris kettős, és ha számunkra tökéletes csak a tett vagy az elgondolás, akkor maga a személy sem lesz tökéletes annak a szemében, aki negatívumot köthet az adott személyhez.

Molly Starfish most először életében, úgy érezte, hogy sebezhetővé vált azáltal, hogy érzelmileg kitárulkozott.

Időközben Tomym már harmadszorra hívta. Molly végül felvette a kagylót, és beleegyezett, hogy Tommy még aznap átmenjen hozzá a történteket átbeszélni. Négy óra után valamivel meg is érkezett Tommy.

Még mindig nem tudta, hogyan is mondja el, hogy Melissa ki és miért tagadta le őt,de tudta,hogy jó nem sülhet ki belőle,ha elhallgatja,vagy hazugsággal áll elő.

-A barátnőd volt, igaz? –Molly a fiúra vetette szúrós tekintetét.

- Igen. - sóhajtott. Úgy érezte, hogy nincs mit hozzáfűznie.

- Letagadtál előtte. - Molly hangjában száraz megvetés érződött.

- Igen. Nem. - Tommy ezen kijelentésének hatására Molly kérdőn nézett –Molly! Engedd,hogy elmeséljem!

- Hát kezdd el!

- Az a lány Melissa, ő tűnt el szó nélkül. Most felbukkant.

- Veled akar lenni, ugye?- vágott közbe a lány.

- Igen. - hangzott a válasz, melyre Molly azonnal reagált:

- Ezért tagadtál le? Vele akarsz lenni?

- Ugyan! Azt mondtam, hogy nincs senkim, mert féltem, hogy ő is rád támad, mint Jenny. Egyáltalán nem akarok vele lenni. Ma reggel volt nálunk és konkrétan elzavartuk. –felelte Tommy.

- Akkor mit keresett az étteremnél?

- Először is, mikor elmentem hozzád, ő visszament hozzánk. Engem keresett, de csak Lina volt otthon. Üvöltözött vele, hogy rájött, hogy lehazudtalak, és meg fogja akadályozni, hogy veled legyek, és újból együtt leszünk. Lina észbe kapott, hogy téged már könnyen meg lehet találni, hiszen már elég híres vagy.

- Ez azért túlzás. - vágott ismét közbe Molly.

- Nem az. Gondolj bele: ismer engem. Tudja, hogy mik a kedvenc helyeim. Mi van, ha lemegy a sarki pékségbe és megkérdezi az eladót, hogy mostanában jártam-e ott. Aztán kérdezget rólad és szépen megtud rólad bármit. Akár a címedet is. Nem olyan bonyolult dolog ez.

Az emberek akkor is pletykálnak, és nem gondolnak bele, hogy kinek mit lehet, és mit nem lehet elmondani. Szóval Lina elindult hozzád. Senki nem nyitott ajtót. - mondta Tommy.

- Nia nincs itthon reggel óta.

- Lina el akart jönni az étterembe, hogy beszámoljon a történtekről. Tudta, hogy Melissa nem igazán beszámítható, és félt, hogy előbb ránk talál, minthogy ő beszélni tudna velem.

- Csakhogy Melissa követte. - állapította meg Molly.

-  Pontosan. Aztán belehajtott a testvérembe.

- Most hogy vannak?

- Lina már nincs sokkos állapotban, de nagyon megviselte ez a nap. Azt hitte, hogy Melissa meghal és őt okolják majd. - válaszolt Tommy.

- És az a nő hogy van? –érdeklődött Molly Melissa állapotáról.

- Operálják.

- És hogyhogy nem vagy ott?

- Ő is egy ember, nyilván nem kívánom a halálát, de nem fogom sajnálni a történtek után. Nekem már nem jelent semmit. Lina miatt mentem be a kórházba.–vallotta meg Tommy.

- Egyáltalán nem érdekel? –aggályoskodott Molly.

Tommy megfogta a kezét és azt mondta:

- Be sem engedtem volna szívem szerint. Csak kíváncsi voltam, hogy mi az oka annak, hogy szó nélkül lelépett.

- Elmondta?

- Igen. Meg akart gazdagodni.

- Az sikerült neki-nevetett Molly - Összetörte a tűzpiros luxuskocsiját gondolkodás nélkül.

- Látod, hogy oda van értem. - Tommy érezte, hogy Molly megenyhült, így megengedte magának a viccelődést. - De engem nem érdekel. Ő a múlt, te pedig a jelen és a jövő. Feltéve, ha nem üldözöl el magadtól a féltékenykedéseddel.

A fiatal pár egymásra nézett és együtt nevettek az eseten.

- Rendeltem pizzát, ha már úgyis elrohantál az ebédünkről. - tolta barátja orra elé a dobozt Molly.

- Hihetetlen vagy.

- Ugye? Még olcsóbb is ez a megoldás. - mosolygott Molly.

Tommy odament a lányhoz és megcsókolta.

- Szóval ennyire féltetted a pénztárcád?- poénkodott a vörös hajú lány.

- Nem azt féltettem, te butus! Attól féltem, hogy olyanokra gondolsz, amik nekem eszembe sem jutottak. –vigyorgott Tommy.

- Eszedbe sem jutottak? Csak gondoltál rájuk, miközben arra gondoltál, hogy én gondolok-e olyasmikre. - akadékoskodott Molly

- Tudod, hogyan értem.

- Tudom. És gondoltam is, de most már nem. Már tudom, hogy mi történt. Szerintem felejtsük is el!

- Molly, van itt még valami. Jennyről nem szabadna megfeledkezni. –mondta határozottan Tommy.

- Igen, tényleg nagyon elkerülte a figyelmünket mostanában. Mit gondolsz, mit tehetünk?

- Elmegyek hozzá.

- És mit mondasz neki? Megkérdezed, hogy miért akart megölni? – kérdezte iróniával tele Molly.

- Talán ezt is megkérdezhetném, de nem tudom. Majd ahogy a helyzet hozza. Lehet, hogy a rendőrséget is be kellene vonni. Elvileg még is csak gyilkossági kísérlet volt…

- Drágám, ezt olyan rossz hallani is. - bújt Molly a barátjához.

- Kimondani, sőt belegondolni is. Olyan, mint a filmeken… az ember azt hinné, ilyen nem történhet meg vele.

- Hát igen… én sem úgy szoktam felkelni az ágyból, hogy „Vajon ma hányan akarnak megölni?”.Pedig már ketten is tervezgették.

- Gondolod, hogy Melissa is? – nézett kérdőn Tommy Walsh.

- Akár. –szólt a határozott válasz.

- Elvégre a nővérem kocsijába is belehajtott. Nem hiszem, hogy az véletlen lett volna.

- Ilyen veszélyes lányok tetszettek neked? – incselkedett Molly.

- Ugyan! Akkor még nem volt ilyen gonosz. Vagy nem vettem észre. Nem tudom, de nem is érdekel már. Volt egy esélye, amit eljátszott, több nem lesz neki. Soha.

- Pedig nagyon csinos lány.

- Az nem elég. Te is tudod. –jelentette ki Tommy.

- Lássuk csak, tudom?

- Tudod. Tudnod kell. Tudnod kellene, hogy senki sem számít rajtad kívül. - Tommy odalépett a lányhoz és megölelte, aki rá nézett és azt mondta:

- Annyira szeretlek!