Nyolc óra után néhány perccel a lányok már fent voltak. Molly nem győzte szavakba önteni különös álmát:
- Először otthon voltam. Reggel volt és mindenki készülődött. Apa még nem fejezte be a reggelit, anya szendvicseket csomagolt nekem. Melody még kisbaba volt, de betegnek tűnt és pink színű volt a szeme. Ijesztően nézett rám. Féltem és indultam az iskolába, de nem az iskola volt az a hely, amit láttam, hanem a kisbolt és az egyik osztályterem összemontírozva. Fel kellett mennem egy lépcsőn. Féltem, mert magasan volt és nem is láttam magam körül senkit sem.
Végül felértem az emeletre anélkül, hogy leestem volna.
Ijesztő hangokat hallottam és le szerettem volna jönni az emeletről, de eltűnt a lépcső. Azon kaptam magam, hogy egy radiátor-cső az, amin vagyok, és kapaszkodom. Izzad a tenyerem, mindjárt leesek. Sírva ordítok, de nem hall senki sem. Nem látok senkit. Nem akarom feladni, de már nem bírom. A karomon zsibbadás lesz úrrá és még jobban izzad a tenyerem. A szívem vadul kalimpál és a félelemtől rengeteg vér tódul a testembe, az adrenalin az egekbe emel. Lassan engedem el önkívületi állapotban a csövet és zuhanni kezdek. Hosszasan zuhanok, és arra gondolok, hogy itt a vég. Többé nem leszek. Lelkem talán nyugalomra lel, de testem közönséges módon, széttrancsírozva lesz az emberek szóbeszédeinek tárgya. Magam előtt látom a szüleimet és a húgomat. Látom, ahogy Melody élettelenül fekszik és a szüleink sírnak. És akkor valaki megment. Tommy jön elő a semmiből és kap el. Mindenem fáj, de nem érdekel, mert Ő itt van velem. Azt mondja, hogy érezte, hogy ide kell jönnie. Megsimogatja az arcom.
Aztán felébredtem…Azt hiszem,hogy még egy ideig a történtek hatása alatt fogok lenni.Úgy értem,az álom hatása alatt.
- Hűha! Ez aztán az álom. Akkor most már Tommy tényleg álmaid férfija.- kuncogott Nia.
- Végső soron megmentett. - mosolygott Molly.
- Remélem, hogy egymásra találtok és Susie-nál a munkát is megkapod.
- Tényleg! Nem is tudom a részleteket… sőt, semmi konkrét dolgot.
- Akkor talán ide kellene hívnom Tommyt. – nem lehetett nem észrevenni a lelkesedést Nia hangjában.
- Tudom, hogy mennyire örülsz annak, hogy kerítőnőset játszhatsz, de sajnos most igazad van. Meg kell tudnom egy-két dolgot. Szóval, hívd fel, kérlek!
- Örömmel.
A hívás:
- Szia, Tommy! Ugye nem zavarlak?- Kezdte mondandóját Nia.
- Hello! Nem zavarsz, mondd csak!
- Meg kellene beszélnünk a Susie Heart-os dolgot. Molly semmit sem tud az ügyről. Már most izgul.
- Igazatok van, pont ő nem tud semmiről, pedig leginkább ő érintett az ügyben.
Rendben, hol találkozzunk?
- Nálunk, persze csak ha neked is megfelel.
- Jól van,25-30 perc múlva ott leszek. – jelentette ki Tommy barátságos hangon.
Nia boldogan mesélte a fejleményeket:
- Készülj, Molly! Álomherceg idejön!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése