2011. november 25., péntek

9. "Have you lost your way?"


Molly érezte, hogy figyelik, de ugyanakkor valami azt súgta, hogy nem fordulhat hátra, mert akkor elveszik a varázslat. Tovább énekelt, sőt még több érzést tett az amúgy is meghatóan szép dalba,hiszen volt egy olyan vágya,hogy megfeleljen barátnőjének.
Amikor végzett a dallal, megkérte Niát, hogy énekelje el vele az Aftermath-et.
- Én? Tudod, hogy nincs jó hangom.
- Ne butáskodj! Minden színész tud énekelni. Kicsit legalább… Különben is, én már milliószor hallottalak énekelni, más ember pedig nincs itt.Csak dívásan,drága Nia! – győzködte barátnőjét Molly.
- Igazad van. Kezdjük azt a dalt! – mosolygott kissé huncutul Nia.
-Kezdjük! –a lányok rögtön így is tettek:
 „Have you lost your way?
Livin' in the shadow of the messes that you made
And so it goes
Everything inside your circle starts to overflow.”
– Molly szemeiben itt már forró könnycseppek égtek, hiszen sosem tudta elénekelni a dalt anélkül, hogy ne figyelne a szövegre. Más szerzeményeknél könnyedén tudott elvonatkoztatni a szöveg lehetséges mélységétől, de ezzel a dallal más volt a helyzet.
Egyrészről a lány először az akusztikus változatot hallotta, ami természetesen sokkal meghatóbb, mint a stúdió változat. Tökéletesen ismerte a dalt, már annyira a szívébe hatolt, hogy még elméjéből sem tudta kitépni. Sem a dalt, sem a szöveget. Rajongása az általa oly tökéletesnek vélt dal iránt akkora volt, hogy pontosan akkor hagyta, hogy a tüdejét friss oxigén járja át, mint amikor Adam Lambert levegőt vesz a dalban.
A dalt akkor is szívesen hallgatta, mikor boldog volt, hiszen fokozta azt az érzést, ami számára a felszabadulással volt egyenértékű, viszont gyenge pillanatokban is ezt a dalt választotta arra a célra, hogy egy kiadós sírás után erőt vegyen magán és tovább lépjen a történteken.
Molly úgy érezte, hogy ha szemléltetnie kellene a lelkét, ez a dal mindent elmondana róla: az élet tele van nehézségekkel, mert a világ gonosz, s ezzel egyetemben saját magunk is nehezítjük azt, mivel tapasztalatlanságunk és emberi mivoltunk, gyarlóságunk tonnás súlyként nehezedik ránk, saját magunk ellen elkövetett hibánkért csak önmagunknak tartozunk számadással. Másrészről az Aftermath mindig a továbblépés himnusza volt Mollynak, hiszen az élet ugyan nehéz, de gyönyörű is. Az élet küzdelem, de a legnagyobb harcot mégis magunkkal vívjuk. Molly egy percre sem hite, hogy ebben a küzdelemben szeretett ikonja,(G)Lambert vesztésre állna,hiszen a világ elé tárta másságát,egyedi stílusát és a lelkét,amelyből annyi szeretet árad. Lehet, hogy vannak tőle jobb énekesek, menőbb sztárocskák, de odaadóbbak és őszintébbek aligha. Hitelesen teszi azt, amit csinál és nagyon szerethető.
- Molly, te nagyon jól csináltad! Hibátlanul énekelted és olyan őszinte volt! Ugye viszed Susie show-jába?
- Ezt a dalt éneklem a legjobban, mert a szívemből szól. Nagyon szeretném Susie-nak is elénekelni, mert ennek a dalnak üzenete van. Csak mi lesz, ha ott is elragadnak az érzelmek?
- Akkor nyert ügyed lesz! Tökéletesen a hatásod alá fog kerülni, ha látja, hogy ennyire alázatos vagy a zene iránt és ilyen átéléssel tudod énekelni ezt a dalt.
- Vagy kinevet, hogy milyen sírós kislány vagyok.
- Te csacska! Imádni fog! Csak legyél őszinte! Meg persze dívás.
- Én nem vagyok díva, csak álmaimban!
- Az is valami, hogy vannak álmaid! Ha te magad elhiszed, hogy popsztár vagy, akkor közelebb kerülsz ahhoz, hogy ténylegesen az legyél! Ha te nem hiszel magadban, más hogyan tehetné. Most még nem hiszel magadban, szóval örülj, hogy Tommy és én hiszünk benned! Remélem, hogy lassacskán te is rájössz arra, hogy a legnagyobb ellenséged saját magad! Ahogy az előbbi dalban: „Livin' in the shadow of the messes that you made”.Nem azt mondom, hogy legyél önimádó, de ismerd az értékeidet is, ne csak a hibáidat!
- Annyira szeretlek! Köszönöm, hogy a barátom vagy,Nia!
- Ahogyan Tommy is.Ő is így van vele!
 - Igen,Tommy. Tommy - sóhajtott nagyot Molly.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése