Egy ideig még Tommy maradt a lányoknál beszélgetni, majd haza ment.
Nia faggatni kezdte a barátnőjét, de Molly még magának is szégyellte volna bevallani, hogy az ő fejében Tommy jár, aki egy elérhetetlen idea, s most mégis, mintha csoda történt volna és érdeklődést mutat.
Nia egyszer csak ezzel a mondattal lepte meg Mollyt:
- Működne.
- Tessék?-húzta fel szemöldökét Molly.
- Mondom, működne.
- És mégis micsoda?
- Tommy és te. Ideális pár lennétek.
- Nia! Ez most hogyan jutott eszedbe?- Molly hangja beleremegett a gondolatba, hogy mennyire feltűnő lehet, hogy nem közömbös számára a szóban forgó személy.
- Kinek ne tetszene? Intelligens, segítőkész, barátságos, és nagyon jóképű. Amikor olyan kis ideje ismertem, mint te, én is elképzeltem, hogy milyenek lennénk együtt. Csak aztán barátok maradtunk.
- Hogyhogy?-kíváncsiskodott a lány.
- Nem volt több az egész egyszerű fellángolásnál. Különben is, volt barátnője.
- És most nincs?-Molly már nem félt attól, hogy világossá teszi, hogy érdekli a fiú.
- Nincs, de remélem, hogy lesz. Méghozzá te.
- Szerinted érdeklem?
- Te pont az esete vagy. Szereti az elveszett lelkeket. - Nia ezen kijelentését egy nagy nevetéssel fűszerezte, Molly pedig egy párnacsata elindításával reagált. Hosszú perceket ölelt fel a játékos küzdelem, melynek végén a lányok fáradtan nyúltak el az ágyon.
Molly elkeseredett hangon kezdte kiönteni a szívét:
- Tényleg elveszett vagyok. A szüleim utálnak, miattam halt meg a testvérem, nincs munkám, nem kellek egy normális pasinak sem, a körmömről pedig lepattogott a festék.
-A szüleid észhez fognak térni, mert ők is tudják, hogy nem te vagy a hibás. Munkád is lesz, mert biztos vagyok abban, hogy Susie Heart is ámulatba esik, ha meghallja, hogy mennyire jól énekelsz. És mindezt egy helyes fiúnak köszönheted, aki törődik veled. Most pedig nyugodj le és csináld meg a körmeidet! Minden rendben lesz. - Nia igencsak jó volt lelkesítésben, ami nem csoda, hiszen 6 éve él együtt ezzel a csupa szív lánnyal, aki nem is tudja, hogy mennyi értéke van, és folyamatos bíztatást igényel. Nia szemében ugyanis Molly egy érett fiatal lány, azonban ismeri azt az oldalát is, ami gyermeki énjéből maradt. Nia tudja, hogy a lány olyan, mint egy szeretetre szomjazó lány egy szivárványszínű habkönnyű buborékban, amit a többi ember gyarlósága oly könnyedén kilyukaszthatna. Molly azonban erősebb, mint ahogy azt ő saját magáról el tudná képzelni. Vajon valami empatikus képesség, szenzualitás kell Niának ahhoz, hogy ezt észrevegye, vagy csak az a dolog nyitja, hogy Molly csak benne bízik és neki tud megnyílni s ezért csak Nia látja azt, hogy mennyi minden van ebben a lányban?
Bárhogy is legyen, Nia most is, ahogy mindig, erőt tudott adni barátnőjének, aki miután lehajtotta fejét a puha párnára, lassan mély álomba szenderült. Mert ugye az ördög nem alszik, de az angyalok igen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése